A brazilnak azt követően sikerült megnyernie a pekingi szezonnyitót, hogy az utolsó kör utolsó kanyarja előtt a győzelemért harcoló Nick Heidfeld és Nicolas Prost összeütköztek. Ez a csúnya végkifejlet azonban még nagyobb figyelmet generált a forradalmian új széria körül, aminek hatását di Grassi is érezte az azóta eltelt két hónapban - nem csak a rajongók körében, de még versenyzőtársai is irigykedve fogadták.
„Rengeteg kollegám gratulált nekem a WEC austini és sanghaji hétvégéjén, és kíváncsian várták, hogy beszámoljak nekik arról, milyen is a Formula-E. Legtöbben már a kezdetek óta figyelték a sorozat előkészületeit. Most is számos újdonságot tudtam nekik mesélni, és biztos vagyok benne, hogy sok versenyző ismét a tévé elé tapad november 22-én, vagy akár maguk is arról álmodoznak, hogy egy napon rajthoz álljanak a Formula-E-ben” - mondta a 30 éves brazil.
Az Audi Sport ABT színeiben versenyző di Grassi elmondása szerint tévesek azok a vélekedések, amelyek szerint a sorozatban a siker kulcsa a takarékosság. Az ugyan igaz, hogy az energia szintjével végig ügyesen kell zsonglőrködni az autóban, de a brazil szerint a Formula-E több olyan kihívás elé állítja a versenyzőket, amilyenekkel más sorozatban nem találkozhatnak.

„Teljes mértékben arról szól, hogy a határon vezessünk, viszont azt a legkisebb mértékben sem szabad átlépnünk. Ez az energiafelhasználásra és a pályán való mozgásunkra is érvényes. Mivel szűk utcai pályákon vezetünk, még a legkisebb hibáért is drágán megfizethetünk. Ha összetörjük az autót rengeteg gyakorlási időt veszíthetünk, mivel az időmérő és a verseny is ugyanazon a napon van. A hideg fej a Formula-E-ben minden másnál fontosabb.”
Pekingben a brazil mögött Franck Montagny-t és Sam Birdöt intették még le dobogós helyen. Bár eredetileg di Grassi csapattársa, Daniel Abt ért célba harmadikként, rá azonnal büntetést szabtak ki szabálytalan energiahasználat miatt, így a 10. helyre csúszott vissza.
„A Formula-E kiszámíthatatlan” - mondta di Grassi, amikor a következő, Putrajayában rendezendő verseny esélyeire terelődött a szó. „Mindenkinek ugyanaz a technika áll rendelkezésére, a különbségek minimálisak, ezért egy új pályán egészen máshogy is alakulhatnak az erőviszonyok. A célunk továbbra is változatlan marad: a győzelemre törekszünk. De ha ez nem lesz lehetséges, szeretnénk legalább a dobogón végezni, hogy értékes pontokat gyűjtsünk. A pekingi győzelem kellemes emlék számomra - de már semmivel sem több annál.”