A Formula1.com összegyűjtötte a kétszeres világbajnok spanyol legemlékezetesebb versenyeit, amelyeket a Ferrari volánjánál teljesített. Mi ezt videókkal egészítettük ki, remélhetőleg tovább növelve az élményt olvasóinknak.
Íme, a pillanatok, amiket sosem feled a tifosi, és amelyeket még Vettelnek sem lesz könnyű túlszárnyalnia.
2010, Bahreini Nagydíj – A győztes bemutatkozás
Tökéletesebben nem is indulhatott volna Alonso bemutatkozása a Ferrarinál, hiszen első közös versenyüket, a 2010-es bahreini szezonnyitót rögtön megnyerte. A spanyol csak a 3. helyről rajtolt, ám egy jó rajttal és egy kellően agresszív első kanyaros helyezkedéssel máris maga mögé utasította csapattársát, Felipe Massát, majd Sebastian Vettel kiesése után az élre állt, és könyörtelenül behúzta a győzelmet. Hogy mi járhatott ekkor a fejében, amikor a dobogó legfelső fokán megkönnyebbülve az égre pillantott? Hát, aligha ilyen folytatást képzelt el magának a következő öt évre…
2010, Olasz Nagydíj – Győzelem a tifosi előtt
Az első ferraris év másik nagy fénypontja a lelkes olasz közönség előtt, Monzában aratott győzelem volt, amelyet Jenson Button ellen szerzett meg öldöklő csatában. Ez azon kevés győzelmeinek egyike volt, amit a pole-ból indulva húzott be, ám mégsem rajt-cél győzelemnek örülhetett. A rajtnál ezúttal ugyanis Button meglepte őt, de később kiváló tempójának és csapata tökéletes bokszmunkájának köszönhetően visszaelőzte a britet, és innentől nem lehetett kérdéses győzelme.
2010, Koreai Nagydíj – Úr a káosz felett
Extrém időjárási körülmények, safety car, megszakítás, újraindítás, borzalmasan rossz látási körülmények – ezek jellemezték röviden a 2010-es Koreai Nagydíjat. Alonso azonban így is elemében volt, igaz, győzelméhez egy kis szerencse is kellett, Sebastian Vettel kiesésének formájában, de ez mit sem von le érdemeiből. Úr volt az extrém körülmények és a káosz felett.
2011, Brit Nagydíj – Úr a változó körülmények felett
Vizes pályán indult a verseny, majd fokozatosan száradt fel az aszfalt az idő előrehaladtával, amely alaposan felkavarta az erőviszonyokat a pályán, és a szokásosnál kicsit jobban előtérbe kerültek a versenyzők kvalitásai. Ez nyitotta meg az utat Alonso egyetlen 2011-es győzelmének megszerzése felé, amihez az is kellett, hogy a Red Bull hibázzon a bokszban, a Ferrari pedig nem, de persze Alonso előzései és kiváló tempója sem volt éppen hátráltató körülmény…
2012, Maláj Nagydíj – Újabb mestermunka esőben
Egy újabb olyan győzelem, amit a semmiből húzott elő Alonso, és valószínűleg még saját magát és a Ferrarit is meglepte vele. Az előszezon pocsékul sikerült a Scuderia számára, Auszráliában csak szenvedtek, és Sepangban is csak a 9. helyről várhatta a spanyol a verseny rajtját. Megérkezett azonban az eső, ami ismét, sokadszorra is áldásos hatást gyakorolt Alonso eredményeire. Egy kellően agresszíven és pontosan kivitelezett kezdésnek köszönhetően az 1. kör végén már az 5. helyen találta magát, majd az egyre romló körülmények között további kulcsfontosságú előzéseket bemutatva szépen lépdelt előre a mezőnyben, a taktika is működött, így egyszer csak az élen találta magát. A felszáradó pályán ugyan Sergio Perez folyamatosan zárkózott rá a Sauberrel (a Ferrari még náluk is gyengébb volt az idő tájt), ám a mexikói hibázott, Alonso pedig egérutat nyert, és bemenekült a célba – micsoda győzelem!
2012, Valenciai Nagydíj – Hullottak a könnyek
Alonso csak a 11. helyről kezdte hazai nagydíját, ám a szokásos jó rajtnak és néhány ügyes előzésnek köszönhetően fél távnál már a 4. helyen haladt. Az utolsó bokszkiállással előreugrott a 3. helyre, majd egy remek előzéssel Romain Grosjeant is maga mögé utasította. Mint hamarosan kiderült, ez volt a döntő momentum, miután pillanatokkal később Vettel kiállni kényszerült az élről műszaki probléma miatt. A váratlan győzelem hatására a spanyol könnyekben tört ki a pódiumon.
2012, Német Nagydíj – A tökéletes verseny
Egy újabb olyan győzelem, amikor nem a leggyorsabb autót vezette Alonso. Mindez némi ellentmondásban van azzal, hogy a pole-ból indulva rajt-cél győzelmet aratott, de ez elsősorban inkább stabil tempójának és remek védekezésének volt köszönhető. Végig nyomás alatt tartották a többiek, és végig gond nélkül állta a sarat.
2013, Kínai Nagydíj – Támadva kíméld a gumit!
Ezen a versenyen az arany középutat kellett megtalálnia támadó magatartás és gumikímélés között annak, aki nyerni akart, és ez Alonsónak sikerült a legjobban. Kulcsfontosságú volt, ahogy az ötödik körben megelőzte Hamiltont, és átvette a vezetést, de legalább olyan mesteri volt az, ahogyan ezt követően belőtte saját tempóját, ami még kellően gyors volt, ugyanakkor nem ölte meg ideje korán a gumikat. Kontrollált verseny, tökéletes munka!
2013, Spanyol Nagydíj – A kétszer megnyert verseny
2012 után 2013-ban is futamgyőzelmet ünnepelhetett hazai közönsége előtt Alonso, aki ezúttal Barcelonában nem talált legyőzőre. A versenyt csak az 5. helyről kezdte, ám okos taktikázással a 3-as kanyarra tartogatta KERS-ét, mivel saját elmondása szerint a GP2 futamán látta, hogy ott kívülről lehet előzni. Előzött is, nem is egyet, hanem rögtön kettőt egy csapásra: Raikkönent és Hamiltont is átugrotta. A bokszkiállások után már a 2. helyen nyargalt, majd egy első kanyaros előzéssel a vezetést is átvette. Ezzel azonban a győzelem még nem volt zsebben, hiszen neki még egyszer ki kellett állnia a bokszba, míg Raikkönnenek a Lotusszal már nem. A 39. körben azonban másodszor is megelőzte a finnt, és begyűjtötte pályafutása 32. győzelmét, amivel Michael Schumacher, Alain Prost és Ayrton Senna mögé, a 4. helyre jött fel az F1-es örökranglistán.
2014, Magyar Nagydíj – Szép halál
Bár 2014-ben futamot nem nyert a gyengélkedő Ferrarival, de az extrém körülmények között rendezett Magyar Nagydíjon kis híján véghezvitte a csodát. A versenyt az 5. helyről kezdte, de fél távnál már ő vezetett egy rövid ideig, majd az 54. körben ismét az élre állt, miután Daniel Ricciardo kiállt előle a bokszba. Igen ám, de Alonso a végén jóval használtabb abroncsokon közlekedett, mint az őt üldöző Hamilton és Ricciardo, és noha előbbi támadásait még visszaverte, ám utóbbi pilóta elsöprő lendületével már nem tudott mit kezdeni, így végül be kellett érnie a 2. hellyel. Amely eredmény persze még mindig messze a Ferrari valós ereje fölött állt.
